Abaratkereso

Lehetnénk levelezőtársak?... És később barátok?
 
Abaratkereso

Eltérő karakterek

Visszanézve arra az időre, úgy látom, hogy a kamaszkori barátaim és én sosem voltunk egy szinten. Sem anyagilag, sem tanultsági szinten. Persze, ezt akkor még nem volt egyszerű észrevenni, mert én mindig az embert és az érzést néztem, amit adott. Ha valakinek a társaságában jól éreztem magam, akkor nem számított, …

Bátrak az egyedül is menők

Hétvégén az Erkel Színházban voltam, ahol a Yamato adott fergeteges előadást. Azoknak a japán doboknak van valami mágikus hatása, ahogy a rezgésük átiramlik az emberen és minden tárgyon. Abban biztos voltam már év elejétől, hogy ha idén jönnek, ott kell lennem. A középerkély páholya hat székes volt, később rájöttem, hogy …

Barátkozni nehéz

Felnőttként nem csak barátokat találni, de barátkozni is nehéz. Ha az ember megismerkedik másokkal, mélyen ott motoszkál benne a kérdés: vajon mennyit adhatok ki magamból, míg az ismerkedés fázisában vagyunk? Gyerekként vagy kamaszként még nincsenek meg a rögeszméink, mániáink, véleményeink a világról, amikkel egy felnőtt már rendelkezik. A kicsiket összehozza …

Barátot? Azt meg minek?

Minap beszélgettem húszas éveinek közepén járó fiatal kollégámmal, és valahogy ráterelődött a szó a barátokra. Mesélte nekem, hogy nemrég összefutott az egyik gyerekkori barátja apukájával, aki egészen megörült neki, és iziben meg is adta a fia mobilszámát a kollégámnak, hogy majd hívja fel a fiát, biztos örülni fog neki. Kollégám …

A „Mi lehet velem a baj?” örökös kérdése

Ezt a bejegyzésemet két zenei előadóhoz való viszonyulásom ihlette. Kamaszkoromban alapvetően Queenes voltam, a levelezőtársaim miatt ment ez át Bryan Adams és Mr. Big rajongásba. Most, ennyi idősen, míg bármilyen Bryan Adams dalt meg tudok hallgatni anélkül, hogy az rossz emlékeket hozzon fel bennem, a Mr. Biget muszáj vagyok elhajtani, …

Emlékek

Pünkösdre lementünk a családi házba. Szülők nélkül az nem otthon többé. A gyerekkori szobámban még mindig ott áll az a szekrény, amibe kamaszkoromban gyűjtöttem a levelezőtársaktól érkezett vaskos borítékokat (nincs is szebb érzés annál, mint számunkra fontos embertől hosszú levelet kapni), abban pihennek a kezdeti írásaim és a nagyregény (azt …

Szintek

Életem egyik legmeghatározóbb barátsága 2004 tájékán ért véget. A két pesti barátnőmet egy Bravo újságban feladott hirdetés útján ismertem meg, amikor kábé úgy hetedikes lehettem. Együtt írtak nekem, mert osztálytársak voltak, és volt közös témánk nem is egy: mindketten írtak, és az egyik nagy Mr. Big rajongó volt, én pedig …